Írta: Administrator
|
2013. március 21. csütörtök, 17:08 |
A nedves tüzifa fizikájaA felhasználás szándéka és a különböző technikai lehetőségekkedvező tüzeléstechnikai adottságai miatt a fát tüzelésre általában elő kell készíteni:Szárítás közben a fa alig veszít térfogatából (legfeljebb10%-ot), annál inkább víztartalmából (legfeljebb 40%-ot). Ha fával szeretnénk fűteni, létesítsünk magunknak rakodóteret,ahol évi tűzifaszükségletünknek legalább másfélszerese elfér. Csak ekkor lehet mindig elegendő száraz fánk. Ezer liter fűtőolaj helyettesítésére 5 űrméter lombos fa kell. Ennek másfélszerese 7,5 űrméter. Ezer liter fűtőolaj helyettesítésére tehátlegalább 8 m3-es rakodótérfogatra van szükségünk.
A frissen kitermelt „zöld” (élőnedves) fa tömegének a felét a víz adhatja.Az egy éven át jó szellős helyen tárolt és teljesen száraznak látszó tűzifa még mindig 15–20% vizet tartalmaz,ekkor „légszáraznak” nevezzük. Száraz nyári napok után a víztartalom 15% körüli lehet, ködösen nedves őszi napokon a nedvességtartalom ismét nő, és meghaladhatja a 20%-ot. A fa ugyanis a környező levegővel kicseréli a nedvességet: (gyengén) higroszkópos, a levegő természetes páratartalmának megfelelően 15–20%-os fanedvesség közötti „nedvességi egyensúlyra” áll be. . Nedves fával drágán tüzelünk. A frissen kitermelt, „zöld” fában vagy a helytelenül tárolt fában túl sok a víz, ezért saját érdekünkben soha ne tüzeljünk ilyennel. A tűzifában levő víz ugyanis sokba kerül. A fa csak akkor ég el, ha a vizet előbb „kifőzzük” belőle. Ez hőveszteséggel jár, a vizet ugyanis előbb forráspontig kell hevíteni, majd el kell párologtatni, végül a gőzt is tovább kell hevíteni. Minden liter víz ezért mintegy 700 Wh energiát emészt fel, ez a vízgőzzel együtt a kéményen át távozik.
A víztartalom azonban nemcsak a fűtőértéket csökkenti,hanem az égéskamra hőmérsékletét is. Kisebb hőmérsékleten az égési folyamat már többnyire nem tökéletes, a fa néhány öszszetevője nem ég el. El nem égett fagázok távoznak a kéményből,vagy csapódnak le kátrány és korom formájában a füstgázcsappantyún és a kéményben. Energiában gazdag farészek nem égnek el,ezáltal további faenergia megy veszendőbe. Az el nem égett kátrány és korom beszennyezi a füstcsatornákatés a kéményt, „szigeteli” a hőleadó fűtőfelületeket,megakadályozva a teljes hőleadást. Ez már a harmadik hőveszteségforrás, amely a túl nedves fa eltüzeléséből ered. Az el nem égett korom és a fagáz el nem égett részei környezetünk levegőjét szennyezik. A friss, nedves fa rosszul ég, és terheli a környezetet. Csak szárítással válik a faanyag értékes tűzifává.
|
Módosítás dátuma: 2013. március 21. csütörtök, 18:27 |