Nedves tüzifa PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2013. március 21. csütörtök, 17:08

A nedves tüzifa fizikája

A felhasználás szándéka és a különböző technikai lehetőségekkedvező tüzeléstechnikai adottságai miatt a fát tüzelésre
általában elő kell készíteni:Szárítás közben a fa alig veszít térfogatából (legfeljebb10%-ot), annál inkább víztartalmából (legfeljebb 40%-ot).
Ha fával szeretnénk fűteni, létesítsünk magunknak rakodóteret,ahol évi tűzifaszükségletünknek legalább másfélszerese elfér.
Csak ekkor lehet mindig elegendő száraz fánk. Ezer liter fűtőolaj helyettesítésére 5 űrméter lombos fa kell. Ennek másfélszerese
7,5 űrméter. Ezer liter fűtőolaj helyettesítésére tehátlegalább 8 m3-es rakodótérfogatra van szükségünk.

A frissen kitermelt „zöld” (élőnedves) fa tömegének a felét a víz adhatja.

Az egy éven át jó szellős helyen tárolt és teljesen
száraznak látszó tűzifa még mindig 15–20% vizet tartalmaz,ekkor „légszáraznak” nevezzük. Száraz nyári napok után
a víztartalom 15% körüli lehet, ködösen nedves őszi napokon a nedvességtartalom ismét nő, és meghaladhatja a 20%-ot.
A fa ugyanis a környező levegővel kicseréli a nedvességet:
(gyengén) higroszkópos, a levegő természetes páratartalmának megfelelően 15–20%-os fanedvesség
közötti „nedvességi egyensúlyra” áll be. .
Nedves fával drágán tüzelünk. A frissen kitermelt, „zöld” fában vagy a helytelenül tárolt fában túl sok a víz, ezért saját
érdekünkben soha ne tüzeljünk ilyennel. A tűzifában levő víz ugyanis sokba kerül. A fa csak akkor ég el, ha a vizet előbb
„kifőzzük” belőle. Ez hőveszteséggel jár, a vizet ugyanis előbb forráspontig kell hevíteni, majd el kell párologtatni, végül
a gőzt is tovább kell hevíteni.
Minden liter víz ezért mintegy 700 Wh energiát emészt fel, ez a vízgőzzel együtt a kéményen át távozik.

A víztartalom azonban nemcsak a fűtőértéket csökkenti,hanem az égéskamra hőmérsékletét is.
Kisebb hőmérsékleten az égési folyamat már többnyire nem tökéletes, a fa néhány öszszetevője nem ég el.
El nem égett fagázok távoznak a kéményből,vagy csapódnak le kátrány és korom formájában a füstgázcsappantyún és a kéményben.
Energiában gazdag farészek nem égnek el,ezáltal további faenergia megy veszendőbe.
Az el nem égett kátrány és korom beszennyezi a füstcsatornákatés a kéményt, „szigeteli” a hőleadó fűtőfelületeket,megakadályozva a teljes hőleadást.
Ez már a harmadik hőveszteségforrás, amely a túl nedves fa eltüzeléséből ered.
Az el nem égett korom és a fagáz el nem égett részei környezetünk levegőjét szennyezik.
A friss, nedves fa rosszul ég, és terheli a környezetet. Csak szárítással válik a faanyag értékes tűzifává.

Módosítás dátuma: 2013. március 21. csütörtök, 18:27
 

Orosz Imre

32 000,0Forint

36 000,0Forint